Nem az a baj, ha az ember hülye, hanem ha egyedül kell azt megélnie. Nagy szerencsére ketten toljuk ezt a szekeret a Bandival, és teljesen jól kiegészítjük egymást. Én egyszerre két szívlapáttal hányom fel a faszságokat a kordéra, Bandi meg néha lekotorja, elveszi tőlem az egyik szerszámot, pofán ver vele, majd jó messzire elhajítja. Ekkor van egy kis idő kiheverni a lelkes hülyeségeimet, de az utóbbi másfél évben megesett, hogy ő is feldobott vele a szekérre egy adag feleslegesnek tűnő dolgot. Olyan büszke voltam rá, hogy óriásit szalajtott az agyam, és idén egy megrakott billencsnyi őrültséget döntöttem a szekérre.
Kolléga rám nézett, szemhéja rángatózott, keze ökölbe szorult, egy pillanatra úgy tűnt, hogy felnégyel, de szerencsére mindezt az energiát a szekér tolásába tette, ami nélkül nem jutottunk volna sehova a diliházon innen. Események olyan láncolata következik most, amihez fogható soha nem történt ezzel az autóval, pedig idén töltötte be a negyvenet. Vagy a rosseb tudja, hogy mennyit, mert most talán fiatalítottunk rajta. Kapaszkodj, ez durva lesz