Az első alkalom mindig emlékezetes. Élesen emlékszem, amikor nézőként jelen voltam az első magyar drift versenyen 2006-ban, a kecskeméti gokart-pályán. Imádtam a látványt, egyúttal elszomorítóan elérhetetlen volt a gondolat is, hogy valaha én majd sofőrként rákjárhassak egy erre való autóval,…

Nem az a baj, ha az ember fordítva ül a lovon, hanem ha azt sem tudja, melyik az eleje. Már rájöttem, hogy én maga vagyok a ló. Vannak ugye a csődörök. Erejük teljében lévő, betört, méltóságteljes példányok, izomzatuk miatt olasz éttermekben tán fel sem szolgálnák őket, mert túl sok késbe kerülne a…

Nem vagyok egy mama kedvence, így viszonylag jelentősnek mondható karrier áll mögöttem a hányás terén. Van persze különbség aközött, hogy az alkohol birizgálja tollként a gigánkat, vagy pedig egy driftautóban ülünk, ami éppen megveszett módon veti a kereszteket, de a szervezetünk nem tagadhatja meg…

Úgy alakult, hogy ráérek összefoglalni, mi történt a gépparkkal az elmúlt időszakban. A jobb kezem két héttel ezelőtt használhatatlanná vált, így azóta semmit nem tudtam művelni berhelés frontján, viszont annál inkább ráértem merengeni.

Van, amikor a dolgok egy apró kiegészítőtől lesznek számunkra tökéletesek. Én például mindig tisztelettel néztem ezt a Corollát a céges parkolóban hét évig, de nem éreztem úgy, hogy ez az emberiség egyik legjobb teremtménye volna. Most már tudom, ez azért volt, mert nem az én nevem szerepelt a…

Lemerült aggyal, semmitmondó gondolataimba merülve ücsörögtem a tévé előtt este, mikor is nyünnyögött egyet a telefonom. Stump András hívott meg egy drift edzésre Kiskunlacházára, ha van kedvem, menjek. Örültem neki, az indok egyszerű: Lehetőség >= Kedv. Nagyon régóta odavagyok a műfajért, jelen…

Rég volt, tán igaz sem volt, az mindegy is, hogy hol volt. A rendőrségnél még bőven voltak G Astra-k a szolgálathoz és védelemhez, én pedig havonta egy hétig céges Focussal jártam. Ezen időtartamok alatt 24 órás ügyeletben voltam, tehát egyfajta pórázként funkcionált az autó minden hónapban, hogy…

Én Norvégiába akartam menni. Autóval, hát persze. A természeti látványosságok érdekelnek, az pedig ott van dögivel, hegyvonulatokat sokáig tudok nézegetni, pláne ha tó is jár hozzá desszertnek. Nekem egy templom csak egy ház, az Eiffel-torony pedig egy halom vas, úgy hiszem újra meg kéne születnem…

Nem járkálok autópuszilgatós találkozókra, mert barátom van elég, és zavartan ácsorogni egymás járgányai mellett valahogy engem nem szórakoztat. Úgyhogy azt hiszem, két alkalom után ki merem jelenteni, hogy a Totalcar-féle múzeumok éjszakája rendezvény a kedvenc autós eseményem. Tavaly vittük…

Nem mondom, hogy megértem, mert ahhoz nem vagyok eléggé baltával faragott jellem, de el tudom képzelni a helyzetet, amikor nagyon közel kell megállni a lépcsőházhoz, és emiatt odaparkolnak más garázsa elé. Egy rövid időre. De azt nehezemre esik felfogni, amikor valaki úgy gondolja, hogy az ő élete…