Sokan érdeklődtetek, hogy mi a helyzet a gépparkkal mostanában. Na jó, természetesen senki sem érdeklődött, miért is tette volna bárki, de valamiért így szokás beharangozni az érdektelen témákat, nyilván mert az az igazán szegény ember, aki még olyat sem tud mesélni, ami senkit sem érdekel. Úgyhogy…

Mint megannyi sorstárs, én is háziállat lettem. Még egy kutyám sincs, aki néha levinne sétálni, de szerencsére van pár régi roncsom, legalább ez biztos pont maradt, miközben kint zajlik Csernobil 2.0. Persze mivel úgysem szabad sehova menni, ezért minden autóra költött forint pénzkidobás, de aki…

Nem volt gyerekszobám, de most van egy fürdőszobánk. Azért is vagyok biztos ebben, mert fel kellett újítani. Viszonylag simán megtörtént, de hátra volt még egy utolsó művelet, amit merészen bevállaltam, elvégre egy igazi férfi mindig mindent jobban tud. Úgyhogy lementem a garázsba. Bár ne tettem…

Nos. A múltkor azt írtam, hogy a Carinával kell menni Norvégiába, hisz az a logikus választás. Alig két nappal utána viszont rádöbbentem, hogy ennyire kézenfekvő megoldással nem csicskulhatok be. Fontos, hogy ne az autó alját nézzem majd, hanem a hegyek tetejét, de megbízható autókból elég jól…

Vinnyogtam már pár évvel ezelőtt, hogy meg kéne tenni, és akkor sem volt már friss ötlet. Az biztos, hogy nem leszek már fiatalabb, az öregedés pedig nagy lutri, nem tehetek úgy többé, mintha örökké élnék, pláne az idei év eddig eltelt időszaka alapján. Úgyhogy kész, eljött az idő. Pár nappal…

Eltelt már pár perc azóta, hogy utoljára írtam az élettársamról, Cecíliáról. Elvette az eszem (meg a pénzem) a Corolla, de most, két év Celicátlanság után már kitisztult annyira a kép, hogy rádöbbenjek, ezzel a vénséggel is foglalkozni kéne. Nem taxizok vele, évente talán kétezer kilométernyit…

Az emberek általában szeretnek tartozni valahová. Gyerekkoromban az volt a kérdés, hogy valaki bonanzás vagy depeses, ma pedig inkább az, hogy Kétfarkú -e a Viktor, huza -e a Vona. Nincs ezzel gond, ha megmarad nyugodt elfoglaltságnak. Én már kamaszként is jó társaságba keveredtem, és gond nélkül…

Immáron nyolcadik éve van meg ez a vén dög, azaz nálam már a negyedik műszaki vizsgáján vallatták nemrég. Mivel ez inkább a gyerekem, semmint az autóm, izgulok érte ilyenkor egy kicsit. Felkészítettem hát rendesen a nagy napra: lemostam, kiporszívóztam. Más nem kellett, mert mostanra már eljutottam…

Úgy alakult, hogy ráérek összefoglalni, mi történt a gépparkkal az elmúlt időszakban. A jobb kezem két héttel ezelőtt használhatatlanná vált, így azóta semmit nem tudtam művelni berhelés frontján, viszont annál inkább ráértem merengeni.

Én Norvégiába akartam menni. Autóval, hát persze. A természeti látványosságok érdekelnek, az pedig ott van dögivel, hegyvonulatokat sokáig tudok nézegetni, pláne ha tó is jár hozzá desszertnek. Nekem egy templom csak egy ház, az Eiffel-torony pedig egy halom vas, úgy hiszem újra meg kéne születnem…