Ráértem az eső miatt és csináltam egy időgépet, amivel visszamentem az időkbe, amikor még nem minden kínai alkatrészekből készült, hanem minden ország saját maga csinálta az autóit. Ha már ott jártam, elhelyeztem pár mikrofont a különböző tervezőirodák meetingszobáiban. Figyelem, aki komolyan veszi, az félreérti! De persze mint minden viccnek, ennek is vannak alapjai, szigorúan szubjektív szempontok alapján, ahogy illik, ez ellen nem tehetek.

Japán tervezőiroda

13:00. A légkondi alig hallhatóan sóhajtozik a tökéletes páratartalmú irodában, amint a különböző részlegek vezetői elfoglalják helyeiket a hűthető-fűthető bőrszékekben a hajladozást követően. Falfehér a fal, padlófekete a padló, üveg az asztal.
- Jó napot uraim. Motortervező részleg, hajtáslánc?
- Minden kész Keiko san, a hetven legjobb mérnökünk dolgozott rajta évekig, tesztek alapján több millió km-t ki kell bírnia, még Szabotana is használt egyet a tesztelés során, és azt is kibírta, pedig az ő öregapja magyar. Gyönyörű hang, pörög, forog, hörög, jó áttételek, imádni fogják a népek!
- Jól van Akashi, ezért ma nem jár a harakiri. Futómű?
- Mindent kiszámoltunk, súlypont és padló alacsonyan, hogy mi is be tudjunk szállni, ne csak az európaiak, tökéletes anyagok, kétszázezret ki kell bírnia még a balkánon is, miközben álomba is ringat.
- Kasztnifelelős Kanto, egyben elektromos részleg, mi a helyzet? Ugye a fényszórók erejét továbbra is elnyomja pár arra szálló szentjánosbogár, a lemezeket pedig ugye nem kented össze mindenféle rozsdagátló szarral?
- Dehogyis Keiko, nem költök ilyen baromságokra, elvégre ez a felkelő nap országa, nem a lenyugvóé, minek fényerő? Tudom, hogy a motor az első, és csak azért kell a kasztni, hogy védje az esőtől, ne aggódj, ezt sikerült megoldani. A légellenállással azért foglalkoztam egy kicsit.
- Ezt szeretem hallani! Beltér?
A módfelett kínos csönd beállta közben az automatikus öntöző rendszer alig hallhatóan aktiválta magát, pontosan 30 mg vizet adva minden növénynek a szobában.
- Keiko san, a beltérért nincs felelősünk, soha nem is volt… Legutóbbi modellhez azt hiszem Kanto öccse rajzolt valamit a nyári táborban, azért lettek olyan fura színek.
- Ja tényleg, persze-persze, majd elfelejtettem… Eiichi, keresd már meg a takarítónőt és add ki neki ezt délutánra, az a lényeg, hogy minden kapcsolót fel tudjunk használni, ami még maradt, meg a zöld órából is még van kétmilliárd darab, annak is jusson hely. Nem érdekesek a formák, csak legyen belül hely. Ja, ülések is legyenek, tudjátok, hogy a múltkor ez már csak a tesztelésnél derült ki, aztán kapkodhattunk… Apropó ülés: berekesztve!
14:00, a gurulószékek egyszerre indultak útnak hátrafelé pontosan ugyanannyi ideig, majd a testek egyszerre veszik fel az álló pozíciót a hajoldozás megkezdéséhez.

 Olasz tervezőiroda

13:18. Az üvöltő rádió mellett alig hallható, amint a fogantyút mellőzve, az üveget nyomva belökik az ajtót a késve érkező tervezők. Giulio már bent ül az asztalfőnél, harmadik ristrettoját kavargatja, amíg mindenki leül. – Mielőtt belevágunk, egy kávét valaki?
- Egy espresso-t kérnék!
- Egy macchiato lesz.
- Caffé latte.
- Corretto, sűrűn.
Tizenöt percnyi fociról való beszélgetés után, átváltanak a nőkre, majd Giulio kényszeredetten leveszi a lábát az asztalról, érzi ő is, hogy haladni kellene egy kicsit.
- Na jól van, csináljunk valamit. Kasztni részleg, Frederico?
- Perfetto, gyönyörű, csodálatos! Szállnak az ívek egymás hegyén hátán, a fény úgy érzi, hogy hazatalált, amint végigsimítja a művészi formákat. Ezt meglátván minden nőnek elkezd berregni a szerve, minden sofőr kívánatos lesz hirtelen. A választható színekre külön részleget biztosítottunk, akik keményen megdolgoztak a pénzükért a szieszta előtti 3-4 órában. Rozsdavédelem természetesen nincs, de a művészetben nincs helye a jövő sötét oldalainak!
- Király vagy Frederico, igazítsd meg a hajtókád és a napszemüveged, és tedd vissza a rágót az asztallapról a szádba. Beltér?
- Ó, természetesen gyönyörű, kerek formák, a legnagyobb formatervező művészeink dolgoztak rajta, minden cseppnyi ízlést kifacsarva a térből! Giulio, úgy képzeld el, hogy Salvatore csak a légbeömlők formáján hetekig dolgozott, a kijelzők mutatóiról már nem is beszélve!
- Jól van, nyugodj meg, töröld ki a könnyeket a szemeidből, menj is rögtön sziesztázni, ne törődj semmivel. Már csak egy apróság van hátra és megyünk mi is. Motor, hajtás?
Hirtelen mindenkinek kezében megállt a kávéskanál, Giulio borostái is vigyázzba álltak a felismeréstől.
- Puttana! Már megint megfeledkeztünk erről??? Hol van egyáltalán Bernardo?
- Nem tudjuk főnök, valószínűleg az új csajával tölti a napjait a riviérán. Tudod milyenek vagyunk, néha elfelejtünk szólni a szabadságokról is.
- Jól van, megértem, de valamit akkor is össze kell hoznunk. Nem maradt még pár motor valamelyik sarokban? Nézzétek meg, aztán ha akad olyan, ami kibír 100.000 km-t, akkor ne szórakozzunk egy újnak a kifejlesztésével, hanem hadd szóljon. Apropó, a hang a lényeg, tudjátok ti is! Na jól van, mára eleget dolgoztunk, már eleve 15:13 van, vár mindenkit egy jó Prosecco a sarki kocseszban, menjünk.
Hé, az ajándék napszemüveg ugye jár majd ehhez a típushoz is?

Német tervezőiroda

12:59. Mindenki néma csendben ül a helyén a pormentes iroda pormentes asztala körül, várják, hogy a falon lévő atomóra elüsse az egyet. Amikor ez megtörténik, Matthias feláll, megigazítja öltönyét, feleslegesen kutatva gyűrődések után.
- Az idő nem vár uraim, én sem. Motor, hajtás? Maximilian?
- Minden rendben, a termék hibátlan, számtalan üzemórás tesztelések igazolják a precíz tervezés eredményét, biztosra megyünk ezúttal is. Jól bevált megoldásokat finomítgatunk szép lassan, nem engedhetjük meg, hogy csorba essen a minőségen. A hangja is közvélemény kutatások eredményeinek megfelelő, fogyasztása is kiváló, nem spóroltunk a számolásokkal, munkanapokon nem is szexelünk, hogy mindent alárendeljünk a végeredménynek.
- Nagyon helyes, jól tudod, hogy repülsz, ha bármi gond is lesz, a megbízhatósági listák elején kell folyamatosan szerepelnünk. Kasztni? Formavilágban ugye semmi extra?
- Semmi. Nagyanyám ránézett és azt mondta, hogy szép, úgyhogy nem lesz gond. Rozsdavédelem természetesen van. Majd a sportosabb típusok jól néznek ki, az elegendő.
- Wunderbar. Beltérrel végeztél Philipp?
- Hogyne. Elkopott pár vonalzóm, de végül kész lett. Minden steril, nagy üres felületek, megvan a kórházi váróterem hangulat. A rádiót próbáltuk persze minél jobban elhelyezni, a fapados verziókból pedig minél több dolgot kihagyni.
- Csodálatos! Igazítsd meg az a ceruzát az asztalon, mert úgy látom nem derékszöget zár be a papír élével. Na, 13:29 van, úgyhogy hamarosan végzünk, mindenki térjen vissza asztalaihoz, és folytassa a munkát 17:00-ig. De nehogy Anna, vagy egy M3 járjon a fejetekben, különben repültök, az egy külön részleg, itt rend legyen!

Francia tervezőiroda

Az eredeti megbeszélés elmaradt, mert nem volt hozzá senkinek kedve, de a másodikat már összehozták, mert ebédidőre tették. Gasztronómiai orgia közben mégiscsak jobban esik a munka.
- Na jól van emberek, csináljunk valamit, mert már piacra kellene dobni az új modellünket. Nem kell túlparázni, úgyis megveszi szinte mindet a rendőrség, mentők, egyéb állami szervek, plusz eleve helyi autót illik venni a népnek is. Kezdjük a legfontosabbal, beltér, ülések?
- Minden oké Pierre, az egész tervezőcsapat ilyenekből nézi a tévét is otthon, olyan kényelmesek, hogy még a kutyáink is ebben alszanak. Hátsó ülés is kényelmes, hát persze, elfér rajta a francia csók is bőven. Minden plüss, mindenhez jó nyúlkálni.
- Parfait! De ugye valami ökörség van benne, amit még soha senki nem csinált? Tudod, hogy nem gond, ha semmire sem jó, de ilyennek muszáj lennie.
- Természetesen, bajuszkapcsoló sehol, meg egyküllős a kormány!
Ennek hallatán a főnök elégedetten szippantotta be a csigavéget, és igazította meg szórakozottan a békacombot a tényárján, előkészítve a befogadásra.
- Ez a lényeg, csodálatos vagy! Kasztni, futómű? Ugye ott is vannak hülyeségek? Tristan?
- Hogyne lennének, három csavaros a felni, hidrós felfüggesztés, egykaros ablaktörlő. A külső nekünk tetszik, az a lényeg. A beszállítók természetesen össze-vissza vannak mindenhonnan, meg állandóan késtek is, de talán pár hónap csúszással tartható lesz minden határidő, az meg belefér. Ja, ki ne felejtsük a torziós futóművet is, azt is majd belerakjuk valamibe, biztos jó lesz. Vagy nem.
- Persze, simán, nem kell aggódni. Elektromos részleg? Hahaha, nyugi, csak vicceltem, tudom, hogy ilyesmi nem számít, majd én összeforrasztgatok valamit ebédidőben! Motor, hajtás meg csak akad valamilyen.
Az ülést majd azért kipróbálnám, a többi nem lényeg. Na együnk, aztán húzzunk haza, mert péntek van!