Nemrég ismét valóra váltottam egy viszonylag régi vágyam, vettem egy Mazda 6-ot. 1.8-ast, benzinest. Az első generációból, ötajtóst, mert az a legszebb, ez már a beltérben is az, mert 2007-es, tehát a fészliftes változat. Nagyon megbízható. Japán összeszerelés. Nem túl modern, nincsenek benne komplikált alkatrészek, még egy árva turbó sem, én is bátran merem majd az egyszerűbb javításokat elvégezni rajta. Alkatrész van hozzá bőven, bontott is, utángyártott is. És amiről legendás, hogy rettenetesen rohad. Jobbat nem is kívánhatnék, tizenegy éves autóval megkaphatom a yougtimer élményt, kell ennél jobb móka? Mint kiderült, lehet, hogy kéne.

Gondosan választottam ki a célpontot. Megnéztem többet, nem az olcsók közül. A legfontosabb, szinte egyetlen szempont volt, hogy ne legyen rajta rozsda. (hahaha) Lehetőleg úgy valósuljon ez meg, hogy még nem lakatolták. (HAHAHA) Karcok, ilyesmik nem érdekelnek, de törésmentes előélettel rendelkezzen. (MUHAHAHAHAHA!)
Nem volt egyszerű a feladat, de ha túl könnyű a cél, akkor nem becsüljük meg, ha elérjük.

Szerintem gyönyörű

Viszonylag hamar rá is találtam. Már amikor megláttam, megkedveltem. Szép felnik, csodás szín, molesztálatlan külső. Rögtön hasra vetettem magam mellette, és sehol nem láttam egy rozsdapöttyöt sem, mármint sehol. Igen, a csomagtartó üregét is megnéztem. Mindig garázsban volt tartva, járt hozzá minden dokumentáció. Kivéve a törzskönyvet, mert az elveszett az idők során. Nem baj, így is éreztem, hogy erősen szólít a jármű, úgyhogy megvettem. Igen, törzskönyv nélkül is bele lehet menni ilyesmibe, de a foglaló letétele előtt jól bele kell nézni a tulaj szemébe, és meglátni benne a gonoszt, ha van. Én kitört nyakkal bámultam erősen felfelé, de nem láttam a patást sehol, úgyhogy bevégeztetett. De hogy lehet törzskönyv nélkül átíratni az autót? Sehogy. Azt hiszem háromszor hívtam fel okmányirodákat, de mindig más infót kaptam. Az eladó is. A neten megjelent cikkek sem bizonyultak valósnak már, hogy ilyenkor mit kell tenni, tehát elárulom a jelenleg aktuális megoldást:

Az eladónak be kell jelentenie a törzskönyv elhagyását, és hogy nem tart új példányra igényt, mert eladja az autót. Kap erről egy papírt. Eztán meg kell várni, hogy a Magyar Közlönyben megjelenjen a törzskönyv száma, és a megjelenés után már rögtön másnap át is lehet íratni a vevőnek az autót. Persze bele kell írni az adásvételibe, hogy elveszett a törzskönyv és hogy ez a tény be lett jelentve, az akkor kapott papírt pedig szintén vinni kell az átíráshoz.
Nem indult hát felhőtlenül a dolog, pedig ekkor még bele sem mentek hátulról. És mint kiderült, a felhőket eleve kerülni kell ezzel a típussal. A konkrét autóval eleinte az autópályát is.

Az utóbbi állítás úgy igaz, hogy lehetett vele autópályára menni, csak nem volt érdemes. A bal első ABS jeladó egyik fogából ki volt törve egy kis darabka, emiatt 140 felett elvesztette a jelet a kompjúter, és ugyan gyorsult tovább a szekér, de onnantól se ABS, se tempomat, sesemmi a legközelebbi motorindításig. Tudtam a problémáról a vétel előtt is, és már meg is lett oldva a dolog egy féltengelycsukló cseréjével. Ez olcsóbb, mint venni külön egy ABS jeladó fogsorkarikát, vicces.

Ott volt kitörve egy pici darab az egyik oldschool ABS jeladóból

Úgyhogy most már száguldozhatok is, ha akarok. De nem akarok, inkább nézném sötétben a megvilágított utat magam előtt. Pár hétig meg is tettem. Aztán egyszer lökést éreztem, és még ilyen soha nem volt, de eltrafáltak hátulról. Nem nagyon, csak épp bosszantó mértékben, és nyilván, hogy ezzel az autóval, mert itt aztán tényleg olyan hülyeségekkel kell megküzdenem, mint eddig soha. Például azzal, hogy nem sokkal utána kiégett az egyik fényszóró. Ami semmiségnek tűnhet, de nem az, mert a youngtimer ekkor átváltozott modern autóvá.

Szerencsére a bal oldali égett ki, ahova még úgy-ahogy oda lehet férni kézzel a klasszikus módon. Sikeresen ki is vettem a kiégett H1-es példányt, és óvatosan, vakon dugtam volna a helyére az újat, mikor finom puffanással ért műanyagot a Night Breaker. Elejtettem, és beleesett a fényszóróházba. Lepergett előttem az életem, mert tudtam, hogy innentől kezdve nincs visszaút. A szerelési útmutatóban lévő megoldást kell választani, ki kell venni az egész lámpát. A lámpa kivételéhez pedig le kell venni a lökhárítót. A lökhárító levételéhez pedig ki kell húzni a megpattant idegszálaimat az egészségesek közül.

Viszont ha már így alakult, vettem H3-as izzókat is, mert ez a csodaszép pókszemű tekintet rejti a ködfényszórókat is, és a jobbos már ki volt égve. Nem foglalkoztam vele, mert tudtam, hogy ahhoz mindenképp szét kéne barmolni az egész autót, de nem akartam, amíg nem muszáj. Persze tudom, hogy semmit nem muszáj, csak egyszer majd megdögleni, de ha nem ég egy fényszóró, az nálam ugyanaz a helyzet. Amikor ráértem erre a pokoljárásra, épp kicsit esett az eső, a garázsban bent áll a jó öreg játékautóm, nem szedem ki onnan emiatt. Úgyhogy csak odaálltam a bejárathoz, hogy még nagyjából fedésben legyen az autó orra. Bekapcsoltam a rádiót a garázsban, eltekertem oda, hol épp szólt valami, kigazoltam az idegrendszerem és munkához láttam.

Rejtett csavarok a kerékdobban, meg mindenféle patentok szerteszét. Csavarok. Csavaros patentok. Tudtam, hogy nem én járok itt most először, mert az előző tulaj már jelezte, hogy ha izzókat kellett cserélni, ő már azért is szerelőhöz vitte mindig. Nem is csodálkoztam rajta, amikor a földön feküdtem az esővízben a szabadnapomon. Ráadásul ekkor vettem észre, hogy az átkozott Retro rádió szól. Majd rákezdett a Boney M, és tetű módon ezt kezdték el vidáman üvöltözni a fülembe:

https://youtu.be/owUgop9PJ9s?t=46

Ó, hogy rohadna meg, a rádió bent van a garázs sarkában elbarikádozva, mert a bringákat eltoltam a Hacsi mellé. Inkább próbáltam a mindenféle szedett-vedett csavarra figyelni, hogy mielőbb kiszedjem őket alul. Kész, jöhetnek a felsők. Ott is van patent. Csavar. Csavaros patent. A régi japán autókban bezzeg még csak páros csavarok voltak mindenhol, aztán csá. Győztem, lökhárító lent. Vagyis fent a Corollán, ami egy csodálatos, sokoldalú driftautó, mostanában épp szekrényként funkcionál.

Mondjuk jobban örültem volna, ha a felső két tartófület nem törte volna már el valaki a múltban. Ezért potyogtak ki mindenféle rögtönzött bizbaszok a levételkor, azokkal hézagolta ki valaki. Itt a bizonyíték, hogy hiába gondos a gazda, a szerelőn múlik egy autó egészsége. Apróság, de azért engem zavarnak az ilyesmik. Fel is szállt egy kis füstpamacs a füleimből. A rádióból megszólított a zene:

https://youtu.be/d-diB65scQU?t=71

Jöhetett ki a lámpa. Kétféle csavar. Patent. Műanyag biz kiszedése a baszból. Kint a lámpa. Ránéztem az autóra és elkapott az agyérgörcs. Konkrétan olyan, mintha egy bontóban lennék, nem pedig egy izzót akarnék kicserélni. Szép új világ! Nem szempont a szerelhetőség, hisz minél szerelhetetlenebb, annál nagyobb a számla. A franciák erre mondjuk jóval előbb rájöttek, volt régen Megane-om. Itt legalább az olajcseréhez nem kell speciális kulcs. De attól még számomra zavaró minden ilyen hülyeség. Saci ezzel nem értett egyet a rádióban:

Nevetve tölcsért csinálok a kezemből,
S kiáltok vidáman,
Bácsi ravasz ez a módi,
Nekem jó, ahogy van!

Legalább valakinek jó.

Lámpatesttel a kézben már könnyű kicserélni benne minden izzót, de ha a helyén lenne, akkor a ködlámpát tényleg képtelenség volna cserélni. A fényszórót sem könnyű, hisz épphogy befér az izzó a neki szánt nyílásba, vakon eltalálni nem tudnám. Mehetett vissza a helyére. Jöhetett ki a másik lámpa. Mehetett vissza. Mehetett vissza a lökhárító. Mármint ez nem lökhárító, hanem az autó fél eleje. Hogy dögölne meg a patentjaival, csavarjaival, csavaros patentjeivel együtt. Hol egy átkozott Wartburg, amikor szükség volna rá?

Egy izzócserét valaki?

Kiszerelve már mindenhez könnyű hozzáférni

Szerelőlenyomatok a múltból: Nemcsak a lökhárító tartófüleit törték le, hanem a ködlámpa szerelőajtaját is a jobbos lámpatesten. Még jó, hogy akadt nála facsavar. Úgyhogy ide majd szerzek egy másik fedelet

Tulajdonképpen gyorsan megvoltam, egy óra elteltével újra úgy nézett ki az autó, mint egy autó, vidáman fel is kapcsoltam a lámpákat a megforduláshoz. Pontosabban az autó maga kapcsolja fel őket automatikusan, kikapcsolni nagyjából képtelenség. Nem, OFF állásban is ég, mert az csak a műszerfal világítását kapcsolja le. Állítólag ez normális, én meg elfogadom, mert szerintem én is normális vagyok. Mindegy, hadd égjenek, várhatóan most egy ideig fognak is. Majd ha kiégnek, akkor újra leszedem az autó elejét. Mindenkit hibáztatok, de leginkább a Mazdát, amiért lepaktált az izzógyártókkal. Meg persze a lakatosokkal.

Mondjuk amiatt még nem rinyálhatok, ezen az autón nincsen rozsda. De tényleg, még a küszöbön sincs egy kicsi sem, ahogy ezen a rossz képen is látható. Mármint nem látható.

Csodás az alja is, sehol egy szem rozsda. Majd lesz

Ez mindössze azért van, mert az eddigi 144 000 kilométere alatt valószínűleg nem sok külvilág érte. Sokat volt városban használva, ezért már a kormányt és a váltógombot kezelésbe kellett vennem, de a kasztni tényleg gyönyörű, más baj meg nem lehet. Én sajnos el fogom rohasztani, mert nálam kint fog állni az esőben, de így legalább minél később fog elporladni, mert nagyjából most terít csak meg magának a Rozsda. Nagy ellensége a hatosnak tehát a víz, de azt nem gondoltam volna, hogy ennek ellenére beinvitálja az ellenséget a beltérbe ez az idióta autó.

Valamelyik nap kevés volt már a benzin, hallottam, ahogy lötyög a tankban. Elmentem tankolni, de utána is lötyögött. Nem törődtem vele, viszont a kolléganőnek pont ilyen lötyögős problémája volt, és mint kiderült, neki az egyik ajtóban állt a víz, mert két napja esett az eső. Gyorsan megnéztem itt is az ajtókat, de semmi. Pár héttel később megnéztem a csomagtartó alját. Középen kétségbeesve nézett rám a jégpáncélból a pótkerék. Meg az emelő is a jobb szélről. Na végre, mindig is az volt a vágyam, hogy egy olyan autóm legyen, ami kívülről úgy rohad, mint egy hajó, és annyi víz van benne, mint a Titanicban. De az is lehet, hogy a nyolc szemével ez maga a Vizipók. Elkezdtem guglizni, hogy Mazda 6 water leaking. Az asszony megtudta, hogy mit csinálok és megkért, hogy guglizzam már meg, arra hány találat van, hogy Carina water leaking.
Ekkor eszembe jutott egy részlet a Retro rádió slágeréből:

https://youtu.be/KJ7HBPTTEh8?t=78

Kiderült, hogy a harmadik féklámpánál ázik be. Mármint ott is. Úgyhogy egy enyhébb napon már szedtem is szét a csomagtartó ajtaját, pattantak a patentok, csavar itt nem sok van, mindössze a féklámpa csíkját tartja kettő. Körben a szigetelés valóban a múlté lett, és már a penészgomba is kivirágzott. Gondolom véletlenül egy botanikust küldtek be a tervezőirodába annak idején, aki nem bírt magával. Nem gond, lepucoltam róla ezt az anyagot, mindössze egy órába telt, semmiség. Rányomtam egy raklapnyi szilikonos tömítőanyagot, aztán haladjunk. Nem is látszik, egész jó lett. A jútyúb megoldást kínált az emelő jégtelenítésére is, az egy olyan csodás helyen ázik be állítólag, hogy azt látni kell.

Tehát két lemez illesztésénél folyik be a víz. A sztori a megénekelt, le a lámpa, le a lökhárító, patentok, csavarok, csavaros patentok. Olyat odataknyoltam az illesztésekre, meg minden gyanús elemre a környéken, hogy oda sem kövér, sem sovány vízcsepp nem juthat be. Bár ezt majd ők eldöntik, mert még nem lett letesztelve, én meg nem locsolom feleslegesen, hisz ennek minden vízcsepp egy koporsószög. De reméljük eztán már belül száraz marad. Mint egy autó.

Szigetelés folyamatban

Most csodásan száraz a pótkerék ürege, meglátjuk, hogy ilyen marad -e

Amúgy minden oké vele. Leszámítva, hogy a gyári rádió úgy szól, mint én, és csak CD-t tud lejátszani. Nem lehet csak úgy kicserélni, hisz nem szabvány méretű, úgyhogy még varázsolni kell ezen a téren is. És állítólag az 1.8-as is olajfogyasztós, nemcsak a kétliteres, de legalább az olajozáshoz már hozzászoktam a Karinánál. Néha azért ránézek a nívóra, és a vásárlás után rögtön lecseréltem az olajat, de nem mértem, hogy azóta mennyit töltöttem rá. Majd megmérem. Viszont aki ilyennel jár, és nem tudja, hogy mikor volt váltóolaj cserélve, az sürgősen tegye meg, én elvégeztem ezt rögtön, mert ebben még soha nem volt cserélve, és csodálatos, ilyen egy igazi Mazda váltó. A futómű királyság, a 120 ló nem sok, de a láncos motor jól szól és 7200-nál van a tiltás. Nem mintha erre használnám, ez csak amolyan mászkálós autó, ami mellett még egyelőre kitartok, amíg a rozsda el nem választ. Meg az izzócserélgetés. Néha ezek miatt eszembe jutnak Róbert gida sorai:

https://youtu.be/qLPFycQzj2k?t=64

Az a fontos, hogy élek, de lehet, hogy kongott a fejem, amikor vettem egy ilyet. De nem, az kizárt, hisz annyira szép! Kár, hogy belülről nem látom, de a parkolóban mindig visszanézek rá. Bár lehet, hogy most egy ideig gyakrabban kéne nézegetnem.