Az összes, tévén és kizárólag elméleteken élő, tisztességesen beidomított fogyasztó kéjesen imádja szajkózni a következő népi rigmusokat: „Az ilyen öreg szarokra állandóan költeni kell!”, „Csak az új autó a jó autó!”. Ezeken kívül is biztos van még rengeteg hasonló mondás, csak én érthető okokból nem ismerem őket. De vajon igazuk van –e a károgóknak?
Persze értem én, hogy ez is valláson alapszik, de mivel én nem elméletekből élek, hanem szeretem akár a magam kárán is mohón falni a tapasztalatokat, most visszakérődzök neked belőle annyit, amennyiből várhatóan kiderülhet a válasz számunkra. Vagy legalább közelebb kerülhetünk hozzá. Végre én is szembenézhetek a valósággal, ráadásul nyilvánosan. Jaj.

Leszögezendő: Hobbiautó nem ér. Az szerelem, ott az ember vak, a rózsaszín felhőbe pedig nem érdemes kívülállónak belefingani, úgysem érzi meg a delikvens, ahogyan a súlyos százezreket, milliókat sem. Ide racionalitás kell, tehát egy öreg, de napi járkálós autó. Méghozzá egy olyan igáslovat érdemes alapul venni, amit nem csak éheztetnek, miközben verik ostorral, hanem rendesen táplálják, patkolják, csutakolják a munkájáért cserébe, ahogy azt illik. Tehát ahogy a lónak is, a számadásunk alapját képező autónak is kell, hogy legyen gazdája, ne csak tulajdonosa. Ez garantálja, hogy valóban költenek rá, nem csak hagyják végelgyengülni, hisz a tönkretétel minden autónál megoldható benzinpénzből.
Mit ad ég, véletlenül pont beleillek a gazdaprofilba, az alany pedig a napi használós lóti-futi, az immáron 21 éves, 1.6-os Toyota Carina. Két és fél év tulajdonlás, 17.000 km megtétele már mérvadó.
Az olyan költségeket hagyjuk, amik minden autónál kötelezőek. Például hogy vásárlás után, miután megszabadultunk a pénzünktől, át kell esnünk a minőségi magyar humor egy kapuján, hisz vettünk egy tárgyat, ami ezután is csak vinni fogja a pénzünket, de mégis be kell fizetni utána a vagyonszerzési illetéket. Plusz az átírás egyéb sallangjait. A biztosítás megkötésének mértékét sem érdemes idesorolni, hisz az függ attól, hogy hány éve vagy közveszélyes, avagy mióta tartod fel a forgalmat, hol tett le a gólya, gyerekkorodban babáztál –e, vagy mecsóztál. Az olajcserék, ablaktörlők cseréjét sem sorolom fel, mert azt is illendő megtenni rendszeresen minden autónál, kortól függetlenül. Kizárólag arra a körülményre szorítkozzunk, hogy egy öreg vacakkal járunk, és annak az életben tartása vajon mennyire költséges dolog. Vágjunk is bele.
A vételár 400.000 Ft volt, amit 2014 februárjában vidáman nyújtottam át egy szomorú, esős napon az eladó kezébe. Egy szép Grossglockner poszter előtt. Ja nem, valóban ott jártunk, és te is tedd ezt meg mindenképp.

Ezek után az ennyi idős autóknál általában illik rögvest megkezdeni a kötelező, alap tatarozást. Nálam ez úgy zajlik, hogy: vezérműszíj és egyéb csetreszeinek cseréje (SKF), vízpumpa (Graf), minden hosszbordásszíj, benzinszűrő, légszűrő, pollenszűrő, gyújtógyertyák, gyújtáselosztó, rotor, hűtővíz, fékfolyadék, váltóolaj, motorolaj cseréje. Az első olajcserét beleszámolom, mert pár éves autóknál nem feltétlenül kötelező, ha ismert, hogy mikor történt utoljára. Ez mindösszesen 85.000 Ft-ba került, a vezérműszíj és vízpumpa cseréjét ráadásul kiadtam bérmunkába, ami 15.000 Ft-ot kóstált. (Mint majd látható, ennél az autónál sok dolgot szerelőre bíztam, legalább ennyivel is közelebb kerülünk az átlagfelhasználóhoz) Cserébe kaptam rögvest egy megnyugtató bókot a szerelőtől, miszerint mennyire szépen szól ez a motor ennyi idősen is, és hogy az egész autóval milyen szerencsés vagyok. Én pedig kiosztottam egy döbbent nézést, amikor a kezemben foghattam a kiszerelt, még gyári Toyota vízpumpát, ami hibátlan állapotban volt 19 év elteltével is. Mint utóbb megtudtam, nincs ebben semmi csoda, ezek bírják 400.000 km-ig is simán, és mivel külön szíj hajtja, nem kötelező cserélni a vezérlés alkalmával. Mindegy, mivel nálam reflexből megy a kukába az autóval vásárolt vízpörgettyű, így nem volt menekvése, de azért elraktam emlékbe. Klímát átnézettem és kitisztíttattam 5000 Ft-ért, szerencsére egyébként nem volt semmi baja, és azóta sincs.
Ezek után rendszerint pár hétnyi használat során derülnek ki a turpisságok, amik egy próbakör alatt úgysem. Nálam ez úgy kezdődött, hogy sokalltam az eladó által olyannyira méltatott benzinfogyasztást, amihez párosult az is, hogy néha rángatott a gép, mintha egy megvadult bakkecske hágta volna meg időnként. Cimbim tippje alapján kiderült, hogy a lambda-szonda (lambdaszonda?, lambda szonda?) lesz a cserés. Amikor megtörtént, akkor derült ki, hogy még az is a gyári volt, riszpekt. Anyagár: 14.000 Ft.
Ekkoriban arra is fény derült, hogy Opeles szinten fogyasztotta a motorolajat. Kicsit olajpárás volt kívül a blokk, szerelő kideriválta, hogy a gyújtáselosztó alól szivárog kissé a nedű. Tömítés cseréje munkadíjjal: 6000Ft. Azóta Toyotás az olajfogyás.
A csajom elhasználta a karácsonyi ajándékát december végén. Az oktató közben nem bírt leszállni rólunk, egyszer még a tréning közben is odasietett hozzánk, hogy megérdeklődje, honnan szereztük az autót. Májhízás a köbön.

Habár nem szocialista autó, mégis kicsit balra húzott. Gumik voltak a ludasak, de már úgyis cserére érettek voltak. Vett már valaki a világon úgy öreg használt autót, hogy ne kellett volna rögtön, vagy nem sokkal utána felgumizni? Ha igen, azt biztosan nem kellett 50 méteren belül megtankolni sem, de még vitatkoznak a történészek, hogy ilyen történt -e valaha. Nem sokat használom a gépegységet, meg aztán maga vagyok a megtestesült gonosz, zokszó nélkül hajtok át az évszázadonként esedékes kismama világtalálkozó részvevőin is, tehát új, de négyévszakos Hankook Optimo 4S-t vettem, 60.000 Ft-ért összesen. Tudom-tudom, hidd el, én sem értem, miként lehetséges az, hogy a Föld még mindig ugyanabba az irányba forog, a Carina kerekei pedig ezekkel a felniken két tél után még mindig az aszfalton teszik ugyanezt, én meg miért nem vagyok még börtönben. Vagy elmegyógyintézetben.
Apropó, gumik: A bal első elkezdett ereszteni egy idő után. Rozsdás lett a felni széle, gumisnál a javítása 2000Ft. Két hónap elteltével visszavágyott hozzájuk a rohadék, meg is értem, drótkefés vakarásnál biztos nincs jobb, tiszta wellness. A második környi 2000 Ft után már végre tökéletes lett. Mondjuk egy belevaló kefélésért igazán nem nagy összeg. Ha már itt tartunk, a bal hátsó is nekiállt a légeresztésnek nem is olyan rég, annak a felninek a megkefélése is 2000 Ft-ba került. Várom, hogy mikor kerül sorra a többi.
Te még nem tudod, de engem a kosz nagyon tud zavarni, úgyhogy kapott belül egy teljes kárpittisztítást 15.000 Ft-ért, hogy megszabaduljunk a 19 évnyi portól, zsírtól, izzadtságtól. Az akkut pedig egy szép téli reggelen holtan találtam. Sajnos időhiány miatt a legközelebbi helyre mentem pótolni, így Jász-akku került bele, ami 19.000 Ft volt. Magyar gyártmány, a készítőjének humora is ennek megfelelő. Megmosolyogtat azóta is minden alkalommal, amikor öntöm bele a desztillált vizet az erre a célra kialakított nyílásokon át, miközben néz rám a „Gondozásmentes”felirat. Gondolom ezt úgy értik, hogy esti mesét nem kell neki felolvasni. Imádom, haladjunk.Ezt a helykínálatot nem tudom megunni. Ha nem én vezetek, szinte mindig hátul pöffeszkedek.

Álló helyzetben, alapjáraton úgy rezonált a kormány, meg az egész autó, mintha Carina egy óriási vibrációs géppel próbálta volna lefogyasztani a nagy seggét. Megkértem a csajom, hogy pattanjon be a pilótafülkébe, szúrjon egy egyest, majd behúzott kézifékkel próbáljon elindulni. Aztán tolatni. Én mindeközben hümmögve fürkésztem a nyitott motorháztető mellett állva a motort. Nos, amaz úgy hajlongott előre-hátra, mint Kim Dzsongun előtt az egyszeri alattvaló. Összes motortartó bak cseréje (SRL): 47.000 Ft. Azóta elképesztő a vibrációmentes csend és nyugalom, minden forintot megért. Bár enélkül meg sárló tinilányok fizettek volna összegeket pár perc ücsörgésért a gigantikus vibrátor belsejében... Ehh, mindig későn jönnek a bomba ötletek. Egyúttal fény derült arra, hogy miért van hegesztés nyoma a kipufogó első harmadán, valami okos illetékes nem járt utána, hogy mitől fáradt el az anyag az idők során, csak nyúlt a pajzsért. Sebaj, a motor kilengései nélkül most újabb évtizedekig nyugi van errefelé, nem fog ismét eltörni, a kipufogórendszer pedig gyárilag saválló anyagból van, még a hátsó dob is a gyári, úgyhogy a többi része miatt sem kell aggódni.
Kuplung is található volt benne. Magasan fogott, zavart. Persze egy sztenderd géprombolónál még használatban lehetett volna 30.000 km-en át, de sajna nálam kötött ki, a gyári kuplung meg a kukában. Komplett szerkezet cseréje (Sachs), munkadíjjal együtt 55.000 Ft.
Ezek után jó ideig nem történt semmi, míg egyszer csak be nem kopogtatott muterék szomszédja az ajtón. Épp iddogáltam békésen, és amikor faterom közölte, hogy állítólag elgörbült az autó, azt hittem csak viccel. De nem, mikor kimentem a kapuhoz és ott állt a szembeszomszéd megtörten, tudtam, hogy az autó is ilyen állapotban vár ránk nem sokkal távolabb. Neki is ugyanilyen autója volt éveken át, úgyhogy különösen röstellte magát, de sajnos valóban beletolatott Carina bal hátsó ajtajába, egy kicsit megbántva a hátsó ívet és az első ajtót is. Én örültem, hogy nem a Cili lett az áldozat, a csajom meg sírt, hogy a Carina lett az. Kicsit ugyan ekkor én is aggódtam, hogy megérkezik majd az öreg autókhoz ilyenkor menetrend szerinti járattal közlekedő mumus, a megrettegett Gazdasági Totálkár. Végül szerencsére fizetett mindent a biztosító, másik ajtó került rá, szépen újra lettek fényezve az érintett elemek, így az összköltség 0 Ft lett. :-[

Mínusz a lélekrombolás hosszú időn át át, hisz egy meggyalázott autó látványa fogadott minden beszállás előtt, mert persze pont a sofőr oldalán történt.
Már ez az esemény is feledésbe merült, amikor eljött a műszaki vizsga ideje 2015. szeptemberében. Előtte kicseréltem a hőségben a szakadt hátsó porvédőket (Sachs), 7000 Ft. Ha már ott voltam, akkor a Grossglockneren lefülelt, nullára kopott hátsó fékpofákat is, 15.000 Ft-ért.
Kisvártatva eljött az idő, államunk kíváncsi volt, hogy a húszéves krehács vajon szét akar -e esni, és már csak tyúkólnak jó, vagy alkalmas -e még közlekedésre is. Nem aggódtam, mert ugyebár kicseréltem mindent, amit kellett. Ám miközben kotlottam a váróteremben az autó vallatása közben, hirtelen eszembe jutott, hogy az első lámpák túl magasra világítanak, ilyen, amióta csak én nevelem és ezt azóta sem csináltam meg sajnos. Márpedig ez bukóok. Pánikszerűen átnéztem az üvegfalon át a vizsgatérbe és láttam, hogy pont viszi emberünk a mérőeszközt a fényszórók felé, közeleg a szégyen. Nem az autó fog megbukni, hanem én, hisz másfél éve tudok erről az apró problémáról és most ezen fogok elcsúszni... Kezdetét vette a lebukás, eszköz rögvest elárulta a biztosnak, hogy a lámpák az égen hívják Batmant. Kész, 23.000 Ft most megy a kukába! A vizsgabiztos azonban egy pillanatra elgondolkodott, megigazította szemüvegét, majd elindult az iroda felé. De félúton váratlanul megállt, egy szekrényből kivett egy csavarhúzót, majd elindult vissza a Carinához. He?
És valóban, megbukás helyett az következett, amit nem vártam: Emberünk beállította a lámpákat, megcsinálta a mérést még egyszer és kész. Ingyen. Az autó pedig átment a vizsgán. Ilyenkor bizony nemcsak a bevándorlók, hanem én is elhiszem, hogy ez itt szinte a nyugat, és nem a vad fajta.
Ami viszont gond volt, hogy folyt a kormányműből az olaj. Persze emiatt átment az autó a műszakin, de tök aranyosak voltak az illetékesek, hogy felhívták rá a figyelmem, mintha nem tudtam volna róla már az elejétől fogva, hisz félévente pótolni kellett a tartályban az olajat.Családi idill a szülőkkel, felújított kormányművel.

Viszont innentől kezdve nagyon is elkezdett zavarni… Úgyhogy szereztem egy bontott kormányművet, szervopumpát, felújíttattam őket, majd beszereltettem egy kiváló októberi napon. A kiszerelt példányokat pedig eladtam. Nem álltam neki a cserének, több okból kifolyólag, pedig a Cilinél már szereltem ki-be ugyanezeket. Így a munkadíjjal több lett a költség, pedig megspórolhattam volna 22.000 Ft-ot. A felújítások pedig 65.000 Ft-ba kerültek, de azóta tényleg porszáraz a mű, és nem úgy néz ki alulról az autó, mintha 21 éves lenne. Viszont ha már szét volt bontva minden, akkor most volt érdemes cserélni az axiálcsuklókat, gömbfejeket is, ami összesen 20.000 Ft volt, hisz úgyis be kell állíttatni a futóművet is (7000 Ft) a kormánymű cseréje miatt, egy füst alatt le van így tudva minden egy jó időre. A nagyok is így csinálják, azt hiszem. Nem sokkal ezután felmondott a bal első ablakemelő, a cseredarab úgy emlékszem 3500Ft volt postával együtt, ki is cseréltem gyorsan.
Ekkor ismét béke honolt egy jó ideig, majd elérkezett 2016 márciusa, és bekopogtatott a bal oldali féltengelycsukló a lehúzott ablakon. Természetesen mivel ez nem WC, sem kukoricás, nem tudtam szarni rá, úgyhogy vásároltam egy új külső csuklót (8500Ft), majd pár órányi szívás közben kicseréltem a garázs magányában. Játéksatu, játékkalapáccsal. Utóbbiból kipróbáltam az igazit is, hiába.

Ha én egy féltengelycsuklót le akarok szedni...

Hihetetlen, hogy mennyi szenvedéssel járt, ugyanis sehogy sem akart lejönni a cserélendő darab, és nem azért, mert amint a képen is látható, helyhiány miatt csak játéksatum van. A végén már a flex segítségét kellett hívnom, hogy sikítsa már le óvatosan a helyéről a csillagot, de ne az égről, hanem a féltengelyről. Sikerrel járt.
Nemrég pedig a motor mögött megbúvó rövid vízcsövet cseréltem ki gyárira, nem mintha eresztett volna, de egy olajcsere alkalmával véletlenül megpillantottam, hogy csak valami ollóval odavágott akármi van ott vízcső gyanánt, és már repedést is láttam a felületén. Gyári cső + gyári tömítés volt kb. 5000 Ft. A cseréje pedig csupa móka és kacagás.
Eddig ennyi, tehát ahogy az elején is említettem, 30 hónap és 17.000 kilométernyi karbantartás-javítás ennyibe került:

Vagyis havi átlagban 16.000 Ft volt az eddigi karbantartás. Sok ez? Igen, kurvára sok. Vagy mégsem az. Hisz ha úgy vesszük, akkor a vételárral együtt 876.500 Ft-ért van egy ugyan 21 éves, de nem a "korának megfelelő", 4.5 méteres autóm, ami belül óriási és patyolattiszta, hatalmas csomagtartóval, és képes 5.8 litert is fogyasztani. Nem mellesleg a világ végére is el mernék vele indulni, többször járt külföldön is, jövőre Norvégia a cél.
Viszont nyilván azt is érdemes kiszámolni, hogy ha nem érdekelt volna az, hogy hibátlan autóval járjak, hanem csak egy működővel, akkor vajon mennyibe került volna?
Nos, ha levonok minden olyan tételt, ami csak az én autóbuzi hülyeségem volt, és nem kellett volna a túléléshez - az első szervizelés kivételével, az legyen kötelező mindenképp, plusz akksi, gumik, lambda-szonda, meg ami a műszakira kellett -, akkor a ráköltött összeg 215.000 Ft-ra módosul, ami havi 7166 Ft-ot és 615.000 Ft összköltséget jelentett volna. Meg ha öreganyámnak kereke lett volna.

Az elején azt gondoltam, hogy a végére kiderülhet az egyértelmű válasz… De az a baj, hogy én hiszek ezekben a vén vackokban, úgyhogy vallási okokból nálam a kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt.
Most akkor kukába az összes öreg szarral, vagy megéri őket napi használatban tartani?