Rút vagyok. Már akkor feltűnt ez, amikor 1985-ben a Japán gyártósoron az ifjú Keiko meghúzta az utolsó csavarom, rám tette a papírt a Svájci végállomással és megláttam magam az üzem végén lévő ablakban. Jesszus, még a színem is csak egy unalmas fehér… Sok ezer kilométer hajón és tréleren való…